Les Amours Imaginaire

http://www.youtube.com/watch?v=fOYWZm2YK3E

ú,tejóég,ezt muszáj egy kis eldugott, lepukkant moziban megnéznem! ennek a posztnak egyébként annyi köze van csupán berlinhez, hogy itt láttam először a film plakátját! :-D

gondolat

Az önkifejezés egyre különlegesebb, színesebb módjai látnak napvilágot. és bár mindenfelé hevesen hirdetik, "légy önmagad", sok helyen mégsem ezt tapasztalhatjuk. legjobb és legalapabb példa erre az öltözködés. talán már kis hazánk is javuló tendenciát mutat, azonban itt, berlinben minden képzeletet felülmúló kreációkkal (is) találkozhatunk. ami viszont a legpozitívabb és szimpatikusabb,az az, hogy senki nem szólja meg, veri meg, neveti ki az illetőt, nézzen ki akárhogy is az illető. egy alkalommal egy bőr nyakörves,bőr shortos 50es féfi szállt fel a "barátjával" az s-bahnra, azonban senkinek a szeme se rebbent. de nem is konkrétan az öltözködésre szerettem volna kilyukadni, sokkal inkább a nemi hovatartozásra- és annak elfogadására. a vélemények megoszlanak etekintetben, az erről való vitát pedig a végtelenségig lehetne folytatni. mi lenne azonban, ha (és ezt tartom a legkézenfekvőbbnek) egyszerűen elfogadnánk? tenni úgysem tudunk ellene... na és itt jön az én "tapasztalatom"! metrón,villamoson,vonaton,utcán,diszkóban...egyszóval MINDENHOL látni meleg párokat. mind nőket, mind férfiakat. megszokott látvány, bár eleinte szokatlan volt, főleg az otthoni mentalitás miatt. itt azonban senki nem bántja őket. és bár lehet egyet nem érteni a homoszexualitással, ugyanúgy tiszteletben kell tartani ( és tartják is!) mint a heterókat. ez azonban csak az én véleményem, ha más másképp vélekedik erről, azt is tiszteleben tartom.
másik pozitív példa ezzel kapcsolatban: spanyol erasmusosok (igen,fiúk is) körében szokás, hogy ha régen látták egymást, vagy valamit ünnepelnek, vagy valaminek együtt örülnek, ölelgetik és puszilgatják egymást,egymás nyakába ugranak.. egy alkalommal szóba is került, hogy nálunk már rég "lebuzizták" volna őket, mire ők azt felelték meglepve, hogy annyira biztosak a nemi identitásukban ( félreértések elkerülése végett: heterók ) hogy nincs szükségük arra,hogy az miatt aggódjanak, ki mit gondol róluk azért, mert a szeretet jeleként megölelik egy barátjukat.
van még mit tanulnunk, úgy gondolom.

hétVÉG(R)E

a rossz hír az, hogy tegnap lemaradtunk a kicked out-buliról (a rendőrök valószínűleg gyorsabbak voltak nálunk), a jó viszont, hogy helyette is jól szórakoztunk :-) végülis a club der visionärben kötöttünk ki, beszélgettünk, söröztünk, táncikáltunk, 8ra értünk haza. egyébként ezen nem kell csodálkozni,egyáltalán nem számít itt későnek ( vagy korainak? ) ez az időpont. sőt! sokan 10-11kor szállingóznak haza, de a délutáni órák sem számítanak ritkának. ha belegondolunk, hogy a buliig tartó út sokszor 2óra,vagy akár több is, egyáltalán nem meglepő. najó, aki délután esik haza, nyilván nem az utazás miatt.. :-D

holnap moziba megyünk :-) :


























anyáéktól virtuális képeslapot kaptam :-) :

random

tegnap koleszbuli volt -erről nem kívánok nyilatkozni. :-D annál inkább az előzményekről, meg ami ma várható. főztünk az egyik lengyel barátnőnknek,annak alkalmából, hogy a héten van itt utoljára :-( igaz, hogy 2 hónapja ismerjük csak egymást, mégis bizton állíthatom, hogy a barát jelző egyáltalán nem túlzás, mindig érdeklődött hogylétem felől, ha baj volt, segített (persze ez részemről is ugyanígy volt); és ez itt az idegenben duplán jóleső érzés.
ma pedig szobabuli lesz. egy srácot - ismeretlen okokból - kirúgnak jövő héttől a kollégiumból, így hát -nyilvánvaló megfontolásból - úgy döntött,hogy " bosszút áll " és a szobájában irgalmatlan nagy bulit csap. ezt a feltevésemet arra alapozom, hogy a meghívottak listáját 80 ember ékesíti. és hacsak nem egy egész szintet bérelt eddig ( ami ugye még elegondolva is nevetséges ) akkor egy - a listán nem szereplő vendéggel is bővülni fog a sor: a rendőrséggel. nem vagyok híve a vandálkodásnak, de erre azért kiváncsi vagyok, így hát több pajtásommal egyetemben tiszteletünket tesszük. már csak azért is mert a meghívóban kihangsúlyozta, hogy "doesnt matter what happens", és hát egy ilyen szívélyes meghívásnak lehetetlen nemet mondani.
egyébként a rendőrség ( az örs közvetlenül mellettünk van ) ennél sokkal kisebb okok miatt is ki szokott jönni. ha valaki túl hangosan hallgat zenét,néz filmet, vagy 5-6an "hangoskodnak" a szobában. ami viszont pozitív, hogy minden esetben normálisan, kedvesen kérik meg az emberkéket,hogy hagyjanak fel másokat zavaró viselkedésükkel.
néhány kép:

club der visionäre, egyebek

tegnap, 2 napi teljes nemalvás után (én,a nagyalvó!) végre sikerült elaludnom. igaz, hogy csak 4órát skerült kipréselnem magamból, de legalább aludtam. nem is értem..
lehet, hogy a sör az oka; mármint, hogy sikerült végre álomba szederülnöm ;-)

ami még említésre méltó ezenkívül, hogy vettem ilyen aranyos kis krumplikroketteket vacsira :














a mai terv pedig (azonkívül, hogy ki kell nyomtatnom vagy 100 oldalt, hogy végre nekiállhassak intenzívebben {megj.: a semminél minden intenzívebb} tanulni az az, hogy este elmegyünk a club der visionäre-be. voltam már ott és nagyon bejövős. igazi chill hely, helyi arcokkal. a beugró 2€ (miről beszélünk...), tele van fotelekkel meg puffokkal,a spree partján található közvetlenül, tehát érdemes picit későn menni, amikor a nap már felkelőben van, mert úgy az igazi.

mérleg

új ismerettségek : 50-100között
szobámból magamat kizárás : 2x ( eddig,és még 2hónap visszavan )
rave-partyk: számtalan
( mintha ) újságból kilépett tiptop emberkék az utcán, közértben, akárhol : megszámlálhatatlan
programok száma, nívója : magasan a legtöbb / legjobb !
biciklijeim száma: 1 db
biciklilopások száma: meglehetősen magas ( jelzem,hogy az előző, meg ez nem függ össze! :-D )
színvonalas focimeccsek megnézése : 1db
ringo starr jegyek a birtokomban: 1db
berlin calling : 100%
gyerekes, színes digitális óra a birtokomban, amit mindenki kiröhög,de én imádom: 1db

ezenkívül ünnepélyesen megfogadom ( legfőképpen magamnak ), hogy több időt fogok a blognak szentelni. az emlékeken, képeken kívül ez a másik forrás, ami a későbbiekben segít majd visszaidézni az itt átélt rengeteg élményt.
a mai nap viszonylag eseménytelenül telt. délelőtt anikóval a belvárosban volt dolgunk, illetve hogy csak lett volna, mert az S-bahn közlekedés kész rémálom. hétvégén sokszor van,hogy egyáltalán nem is jár közülük néhány és pótlóbuszokat kell igénybe vennünk ( mondanom sem kell, hogy 1-1 buli után mennyire lehet "kellemes" ez ). miután már több mint 1 napja nem vagyok képes elaludni (én,a nagy alvó!), a türelmem sem volt határtalan, így hát a suli menzáján megebédeltünk és hazajöttünk. apropó,sulimenza! 4féléből lehet választani ( vega, hús, másik hús, tészta általában ), ezenkívül saláták, desszertek,üdítők is választhatóak nem csillagászati összegekért. holnap ebéd a spree partján :-) este pedig bierkeller. napközben talán egy beadandót is beiktatok, plusz otthoni vizsgáimra is nem ártana tanulni már...

ezt újítottam tegnap :-) :

középidő

3.hónap

visszaolvasva az előző bejegyzéseimet, olyan esetlen voltam még a "nagy fővárosban", hogy felügyelet nélkül ki sem tettem a lábam a koliból eleinte. mostanra, 2hónap tapasztalattal a hátam mögött ( és még azt mondom, hogy ez sem túl sok ) már sokkal biztosabban mozgok A-B-be, beszélem a nyelvet etc. . mielőtt nekivágtam, a fejemben élt egy kép erről a városból, életformáról, amit nagyrészt útikönyvekből, internetről, mások elbeszéléseiből állítottam össze. és mekkorát tévedtem!! sokkal jobb annál! :-)nem idegen, mint ahogy attól annyira tartottam az elején..
a parkok, az egyedi öltözködésű emberek, épületek, a Spree-menti hesszelések, a berliner kindl, a többi erasmusos diák, na és persze az elmaradhatatlan perec (brezel), amit hétvégenként délután, az esti buli utáni kimerültségben majszolgatunk egy parkban.
időközben barátokra is szert tettem,hála a közös programoknak,(szoba)buliknak,és annak, hogy a honvágy, még ha nem is egy országból származunk, összehoz minket.

a friss helyzetjelentés pedig a következő: ma fogom megvenni a jegyemet a júlusi Ringo Starr-koncertre (alig várom!!!) , este pedig moziba megyünk, hogy megnézzük az echte Berlin Callingot :-)
félidőhöz érkeztünk (még csak?),de már most számoljuk vissza a heteket, napokat és ugyan nem mondjuk ki, de már előre fáj a szívünk berlin, az erasmus után...

písz :-)