visszaolvasva az előző bejegyzéseimet, olyan esetlen voltam még a "nagy fővárosban", hogy felügyelet nélkül ki sem tettem a lábam a koliból eleinte. mostanra, 2hónap tapasztalattal a hátam mögött ( és még azt mondom, hogy ez sem túl sok ) már sokkal biztosabban mozgok A-B-be, beszélem a nyelvet etc. . mielőtt nekivágtam, a fejemben élt egy kép erről a városból, életformáról, amit nagyrészt útikönyvekből, internetről, mások elbeszéléseiből állítottam össze. és mekkorát tévedtem!! sokkal jobb annál! :-)nem idegen, mint ahogy attól annyira tartottam az elején..
a parkok, az egyedi öltözködésű emberek, épületek, a Spree-menti hesszelések, a berliner kindl, a többi erasmusos diák, na és persze az elmaradhatatlan perec (brezel), amit hétvégenként délután, az esti buli utáni kimerültségben majszolgatunk egy parkban.
időközben barátokra is szert tettem,hála a közös programoknak,(szoba)buliknak,és annak, hogy a honvágy, még ha nem is egy országból származunk, összehoz minket.
a friss helyzetjelentés pedig a következő: ma fogom megvenni a jegyemet a júlusi Ringo Starr-koncertre (alig várom!!!) , este pedig moziba megyünk, hogy megnézzük az echte Berlin Callingot :-)
félidőhöz érkeztünk (még csak?),de már most számoljuk vissza a heteket, napokat és ugyan nem mondjuk ki, de már előre fáj a szívünk berlin, az erasmus után...
písz :-)
Tündérem! Örülök, hogy ilyen jól érzed magad ott a messzi Berlinben! Így -bár hiányzol- kicsit nyugodtabb vagyok. Csak ilyen pozitívan tovább! ;) :*
VálaszTörlés